Itt élek Érden mióta az eszemet tudom. Itt voltam gyerek,itt lettem felnőtt, és úgy néz ki, hogy már Érdi is maradok,hacsak nem hívnak Amerikából, hogy ugorjak be Lance Armstrong helyére. A biztonság kedvéért már mindent becsomagoltam az útra, mert holnap tuti, hogy telefonálni fognak,és indulhatok! 2005 nyarán egy barátom megkérdezte hogy volna-e kedvem Visegrádon egy bringa maratonon indulni. Ők már korábban voltak, és szerintük nagyon-nagy buli, és embert próbáló kihívás. Persze hogy megyek! Biztos hogy nem lesz olyan komoly verseny,hisz még nem is hallottam róla. Két héttel a verseny előtt 32 évesen megvettem életem addigi legdrágább bicaját.-Úristen! 78 000ft!!! Azt hittem ennél drágább bicikli nincs a világon! Ezt már nem is kell tekerni! Másnap elmentem a haverokkal a Budaörsi hegyekbe „edzeni”. Nagyon ment a bringa. -Hát ez könnyű! Tuti biztos hogy első leszek! Aztán jöttek az emelkedők, és a domb közepén egy hang (a tüdőm sípolt) azt mondta,hogy jó nekem a harmadik hely is. A kemény edzés meghozta a gyümölcsét . Sikerült teljesítenem a Duna maraton közép távját (65km) (tovább...)

 

<< vissza